Az
Ökotárs Alapítvány része egy nemzetközi együttműködésnek, az
EPSD -nek (Environmental Partnership for Sustainable Development – Környezeti Partnerség a Fenntartható Fejlődésért), amely megalakulásakor a négy visegrádi országban tevékenykedett, majd fokozatosan bővült Románia és Bulgária felé. A zöldutak gondolata egy New York-i székhelyű civil szervezet, a
Cseh Zöldutak Baráti Köre közvetítésével Csehországba érkezett meg először, ahol hamarosan létrejött az egyik legnagyobb és ma is sikerrel működő zöldút program, a Prága–Bécs Zöldutak. A cseh példa ösztönzőleg hatott a környező közép-európai országokra is. A nemzeti zöldutas kezdeményezések összefogásaként az EPSD megfogalmazta
Közép- és Kelet-európai Zöldutak (Central and Eastern European Greenways – CEG) regionális modellprogramját, és csatlakozott az Európai Zöldút Szövetséghez. Az Ökotárs Alapítvány szlovák és lengyel testvérszervezeteivel közösen koordinálja a
Borostyánkő Zöldutak (Amber Trail Greenways – ATG) programot, amely főként a Krakkó és Budapest közötti zöld folyosó mentén segíti elő a turizmus és a vidék fejlesztését. A konzorcium további programjai közt említést érdemelnek a
Morva Borutak , a
Krakkó–Morvaország–Bécs Zöldutak , vagy akár a székelyföldi
Borvízút , újabban pedig különösen népszerűek a folyók menti fejlesztések (
Elba menti Zöldút ,
Jizera menti Zöldút ,
Odera Túraút , a
Borostyánkő Zöldutak északi kiterjesztése a Visztula mentén Krakkó és Gdańsk között,
Rusze–Szilisztra Zöldút a Duna alsó szakaszán). Összességében több mint félszáz hosszú távú, térségi, helyi és városi zöldút fejlesztése folyik a modellprogram keretén belül, különböző készenléti állapotban.
A Közép- és Kelet-európai Zöldutak (CEG) programot az EPSD hat tagszervezetében működő zöldutas munkatársak koordinálják. Minden évben többször, más-más helyszínen ismertetik egymással az országaikban elért zöldutas eredményeket, döntenek a közös fejlesztések, forrásszerzés, promóció és koordináció kérdéseiben. A CEG-találkozók közös jellemzője, hogy a megbeszélésekhez terepi elem is társul, ahol a vendéglátó a helyi zöldúttal „testközelből” is megismertetik a nemzetközi koordináció tagjait, ami szinte minden esetben megtermékenyítőleg hat további munkájukra.
A CEG az elmúlt évek során megalkotta a zöldutak definícióját (lásd: 1. fejezet), és lefektette azt a befogadó kritériumrendszert, amely alapján egy adott fejlesztést zöldútnak lehet nevezni. A kritériumok különböző ismérveket tartalmaznak a zöldutak különböző fajtái, azaz a hosszú távú , a térségi , helyi és a városi zöldutak esetében.