Hírarchívum

Hét együttműködő partner: egy önkormányzat (Pilisszentkereszt), egy erdőgazdaság (Pilisi Parkerdő), egy kistérség (Dunakanyar-Pilis), valamint egy faluvédő (ESZKE), egy iskolafenntartó (Dunakanyar Erdei Iskola Egyesület), egy természetjáró (Magyar Turista Egyesület) és egy turisztikai civil szervezet közösen hozta létre azt a konzorciumot, amely tavaly pályázatot nyújtott be a Pilisi természetjárás fejlesztésére. A pályázat az Új Magyarország Fejlesztési Terv KMOP-3.1.1/A kiírása alapján készült, és 45 millió forint támogatásban részesült.
Cél egy olyan hálózat létrehozása, amely a meglévő turistautak felújítása mellett sokszínű tematikus ajánlatot kínál az erre kirándulóknak: látogatóknak és pilisieknek egyaránt. A gyalogos természetjárás a Pilisben működő szolgáltatók, vendéglátók, szállásadók és más helyi cégek, szervezetek helyzetbe hozásával bővítenénk a kínálatot. rendszerét. A fenti leírás a hazánkban az Ökotárs Alapívány által koordinált Zöldút program szellemiségét tükrözi, annak térségi megvalósításaként is értelmezendő, ugyanakkor szervesen illeszkedik a nemzetközi Közép- és Kelet-Európai Zöldutak modellprogramba.
Íme az alapkövek, amelyeket a fent említett héttagú konzorcium egy év alatt lerakni készül: zöldturisztikai információs pont akadálymentes kialakítása a Kistérségi Iroda (P'Art mozi) épületének földszintjén; a dobogókői Eötvös Loránd Menedékház parkjának rendbetétele; elhanyagolt sétautak rendezett sétánnyá alakítása Dobogókőn; turistapihenők és irányjelző táblák felállítása Pilisszentkereszten és környékén; egy térségi és egy nemzetközi zöldúthálózat tájékoztató táblái a Pilis vidéke teljes Pest megyei részén; Visegrádon erdei, Szentendrén városi sétautak, valamint kincskereső ösvények tervezése; szolgáltatók bevonása az egész térségben; GPS-alapú digitális túravezetők üzembe állítása kis létszámú és családi programok tartalmasabbá tételére; a program eredményeinek egységes népszerűsítése rendezvényeken, szóróanyagokon és az interneten.

Júliusban két, számunkra fontos nemzetközi esemény is zajlott, egymástól viszonylag távol: az alsó-sziléziai Krzydlina Malában, valamint Szabadkán. Június 30. és július 2. között egy lengyelországi hosszú távú zöldút, az Odera Útja (Szlak Odry) mentén rendezték meg nyári találkozójukat a CEG (Közép- és Kelet- Európai Zöldutak) programkoordinátorai. A hat tagszervezet (cseh, lengyel, szlovák, magyar, román és bolgár) munkatársai mellett jelen voltak a hálózat osztrák és német partnerei is; hazánkat az Ökotárs Alapítványtól Budai Krisztina és Sepsei Gergely képviselte. A CEG nemzetközi koordinátora, Danie Mourek ismertette a csehek Cyklisté vítáni (Cyclists Welcome) „bringabarát” turisztikai minősítő rendszerét, melyet a lengyel és szlovák zöldutazók után remélhetőleg mi is átveszünk majd. Lengyel vendéglátónk, Rafal Plezia az Odera Útja sokéves fejlesztésének eredményeiről beszélt, a wroclawi önkormányzat bringaügyi referense, Daniel Chojnacki pedig a tudatosan fejlesztett városi kerékpárút-hálózat iskolapéldájával nyűgözte le hallgatóit. Végül a régió díszvendégként meghívott alelnöke, Piotr Borys szólalt fel, éltetve a zöldutas gondolatot, és további nagyvonalú támogatásáról biztosítva a jelen lévő helyi zöldútfejlesztőket.
Szálláshelyünk az Odera mentén lejjebb fekvő falu, Kzydlina Mala cisztercita kolostora volt, ahol a másnapi szakmai találkozó műhelymunkája is zajlott. A CEG közös tervei közt szerepel új útvonalak kialakítása minden országban, rendezvények szervezése a szeptemberi mobilitás hetére, Natura 2000-es területek bevonása a zöldútfejlesztésbe, zöldutas oktatás és szemléletformálás, valamint a meglévők fejlesztése mellett újabb hosszú távú zöldutak beindítása. A találkozó harmadik napja kerékpár- és kajaktúrával egybekötött csapatépítés volt.
Alig egy héttel a lengyelországi esemény után, július 11-én a magyar résztvevők a kiskunmajsai Tanyakör Zöldút koordinátorával, Reijnders Judittal együtt újabb találkozót szerveztek az újvidéki székhelyű Zelena Mreza Vojvodine (Vajdasági Zöld Hálózat) vezetőivel. Színhelyül a határ menti Szabadka városát választottuk. A Zöld Hálózat más vajdasági és horvát társszervezetekkel együtt a nemzetek közti megbékélés jegyében hozta létre néhány évvel ezelőtt a kb. 70 km hosszú Via Pacis Pannoniae (Pannónia Békeútja) zöldutat Zombor és Eszék között, tájékoztató táblákkal, kiépített kerékpárúttal. Ez a határon átnyúló kezdeményezés jó kiindulópont lehet mind a Duna-menti, mind a magyar-dél- szláv határon is végigfutó Vasfüggöny Zöldutak partnerségének kialakításához, hiszen éppen a két hosszú távú zöldút leendő metszéspontjában helyezkedik el.

December 3. és 5. között zajlott a Magyarországi Zöldutak 2007-es évértékelô mûhelysorozata Zsámbékon. Nálunk a helyi zöldutak térségi szinten (több kistérséget érintve) jönnek létre, általában olyan szervezetek kezdeményezésére, amelyek korábban valamely környezetvédelmi akciójukhoz kapcsolódóan részesültek az Ökotárs kisadományi támogatásából. Az elsô nap a hat zöldút Budavidék, Cserháti, Duna- Ipoly, Föld Szíve Pilisi, Örökségeink Útján, Tanyakör) a fejlesztés pillanatnyi állásáról és a közeljövô terveirôl adott számot, amit a helyi partnerségépítésrôl szóló hosszú mûhelymunka követett Balázs Bálint vezetésével, kitöltve a nap hátralévô részét. Másnap a gazdasági fenntarthatóság és forrásszerzés vizeire evezett a zöldutas csapat. A programba kedden belefért egy rövid séta a zsámbéki romtemplomhoz ,az utolsó napon pedig kis kirándulást tettünk a Nyakas-tetôre.
Nagy örömünkre a szakmai tapasztalatszerzés és intenzív munka mellett is meggyôzôdhettünk róla, hogy a Budavidék Zöldút zsámbéki szakasza bôvelkedik vonzerôkben és vendégszeretetben.

Olyan tevékenységek, olyan vidékfejlesztési akciók ezek, amelyek külön-külön is hozzájárulnak egy térség élhetô otthonná válásához, de összehangoltan még nagyobb változások hordozói lehetnek. De szükséges még mindehhez az eleven közeg, a kötôelem, esetünkben a Pilishez mint közös térhez való tartozás, a „pilisi identitás”, mert enélkül a helyi kötôdés nélkül bármilyen rendszer csak mesterséges, emberi léptéktôl elrugaszkodott lehet.
A Pilis Vidéke Együttmûködés egy éves elôkészítô munka után jutott el arra a fordulópontra, hogy intézményes keretek között folytassa vidékfejlesztô tevékenységét. A szervezet aktivistái az egy év során felhalmozott helyismeretre és a menet közben gyorsan szélesedô kapcsolatrendszerre alapozva közhasznú egyesület létrehozását kezdeményezték. A Pilis, a Visegrádi- hegység és a Szentendreisziget településeirôl érkezô polgármesterek, vállalkozók, civil szervezeti vezetôk és magánszemélyek körét ágazati és országos intézmények, valamint a térségi sajtó munkatársainak jelenléte tette teljessé.
A Pilis Vidéke Helyi Akciócsoport, melynek fô célja „környezeti szempontból is fenntartható társadalmi és gazdasági folyamatok, helyi fejlesztések támogatása, elindítása és népszerûsítése a Pilis vidékén” (idézet az alapszabályból). A megválasztott öttagú elnökség összetétele garancia az önkormányzati, gazdasági és civil szféra együttmûködésére, lévén minden tagja maga is legalább két szektorban tevékenykedô helyi szereplô. Az elnök Sepsei Gergely lett Pilisszentlászlóról, az elnökség – mind a négy pilisi kistérséget reprezentáló – további tagjai: Bölcsházy Sándor (Pilisszántó), Molnár Zsolt (Szigetmonostor), Ocskay Gyula (Pilismarót, Esztergom) és Szabó Zoltán (Kesztölc).

A magyarországi zöldutakat is magában foglaló CEG (Central and Eastern European Greenways; Közép- és Kelet- Európai Zöldutak) modellprogramot egy cseh-lengyel-szlovákmagyar- román-bolgár nemzetközi szervezet, az EPSD (Környezeti Környezeti Partnerség a Fenntartható Fejlôdésért) hozta létre tíz évvel ezelôtt, elsôsorban hosszú távú céljai – a környezeti fenntarthatóság és a helyi közösségek erôsítése – érdekében. A módszer ötvözi a közösségi részvételen alapuló helyi fejlesztések minden olyan területét, amely összefüggésbe hozható a motormentes (gyalogos, kerékpáros, lovas, evezôs, sítalpas) közlekedéssel. Zöldutat fejlesztve egyszerre támogathatjuk a biztonságos közlekedést, az aktív, egészséges életmódot, környezetünk élhetôvé tételét, szemléletformáló nevelési feladatokat, helyi termékek elôállítását, a helyi gazdaság élénkítését, versenyképes és emberi
léptékû térségi turizmus kialakítását. A programot belföldön az EPSD magyar tagszervezete, az Ökotárs Alapítvány koordinálja.
Tovább épül a kistérség- és régióhatárokon átnyúló kapcsolatrendszer Rómaifürdôtôl Esztergomig, minden lehetséges fórumon ismertetjük és népszerûsítjük a Föld Szíve Pilisi Zöldút gondolatát, készül a tavaszi értékleltár eredményeit és a tervezett tematikus útvonalakat egységbe foglaló Pilisi Zöldútfejlesztési Koncepció, valamint tervezzük a térségbe érkezô zöldutas látogatók számára korszerû és megbízható szolgáltatást nyújtó turisztikai desztinációs szervezet létrehozását.

A Pilis Vidéke Együttmûködés egy tavaly nyert pályázati támogatásból indította útjára mûhelybeszélgetésekkel tarkított vándorkiállítását, Otthon a Pilisben címmel. A novemberben Csobánkáról rajtolt program értékleltár, készségleltár és jövôkép készítését tûzte ki célul húsz pilisi kistelepülésen (a Pilisvörösvári kistérségbôl Piliscsabán, Tinnyén, Pilisszántón és Pilisjászfalun), melyek közül tizenhét már vendégül látta a Pilis Vidéke csapatát. Május végéig még Visegrádra, Leányfalura és Kesztölcre fogunk ellátogatni.
Az érték- és készségleltár feldolgozását további gyûjtés, terepszemle és tervezés követi majd. Minden érdeklôdô bekapcsolódhat a munkába, melynek júniustól új lendületet ad az alakuló Pilis Vidéke Helyi Akciócsoport. Az új név új formát is takar - az Európai Unió LEADER közösségi kezdeményezése ugyanis ilyen akciócsoportok számára biztosít pályázati úton elnyerhetô vidékfejlesztési forrásokat. A LEADER-pályázat helyszíne és időpontja 2007. június 4.-e, hétfő 10:00,a Rosinante fogadóban.
A vidékfejlesztésnek, ezen belül is különösen a LEADER szemléletû, közösségi összefogásra épülônek remek eszköze lehet a „zöldút” módszertan, melyet egy közép-európai nemzetközi együttmûködés tagjaként Magyarországon az Ökotárs Alapítvány koordinál. A szentendrei kistérségben megindult turisztikai összefogás tagjai – vállalkozók, civil szervezetek, önkormányzatok – úgy döntöttek, hogy kezdeményezik a Pilisben egy zöldút kiépítését, Budai Krisztina, az Ökotárs Alapítvány zöldutakért felelôs munkatársa szakmai segítsége mellett. A késôbbiekben a többi Pilis- hegység környéki kistérséget érintô Föld Szíve Pilisi Zöldút a résztvevôk reményei szerint lendületet ad majd helyi gazdaság fejlôdésének, és erôsíteni fogja a helyi közösségek összefogását is.

Az évezredek során sokszor feledésbe merült és megannyiszor újra felfedezett észak-déli közlekedési „tengelyt” már a bronzkor embere is ismerte és természetes módon használta. Nem véletlen tehát, hogy ezelôtt tíz évvel épp e történelmi út egyik lehetséges nyomvonalának modern újrafogalmazása mellett döntöttek a Közép- Európai Zöldutak (CEG) modellprogram megálmodói, amikor egyik legelsô hosszú távú zöldútjukként Budapest és Krakkó között létrehozták a Borostyánkô-út elsô változatát.
A Borostyánkô- út mindig a három ország legszebb történelmi tájait fûzte fel, számos világörökségi helyszín és természetvédelmi terület érintésével. Cél a civil szektor fejlesztése, a fenntartható, környezetbarát turizmus feltételeinek javítása, a határon átnyúló kapcsolatok serkentése, a tapasztalatok megosztása révén és a zöldút mentén élôk helyi tudásának, honismeretének bôvítése, különös tekintettel a közös történelemre, természeti és kulturális örökségre, fontos célkitûzése az itt elôállított helyi termékek minél szélesebb körben való népszerûsítése és helyben történô értékesítése is.
A Föld Szíve Pilisi Zöldút kezdeményezte a Borostyánkô-út fejlesztésének háromoldalú egyeztetését és közös stratégiaalkotását szlovák és lengyel partnereink felé. Nem volna értelme egy darab pilisi nyomvonalról beszélni, sokkal inkább arról, hogy különbözô alternatívák segítségével közvetlenül vagy a szomszédos zöldút révén összekötjük a fôvárost a Borostyánkô-út szlovákiai szakaszával. Ezek az útvonalváltozatok jelenleg csak tervezetnek tekinthetôk.
A Klastrom-kör, mely a Pilis és a Visegrádi-hegység legbelsô területén köt össze egynapos kirándulóúttal spirituális jelentôségû épített örökséghelyszíneket, jelképesen egybekapcsolva testet és lelket, múltat és jelent, kultúrát és természetet s nem utolsó sorban a Pilisvörösvári, a Dorogi, az Esztergomi és a Szentendrei kistérséget, ezt a túrautat szeretnénk térségi összefogással nagy zöldúttá nevelni. A végig jelzett turistaúton haladó Klastrom-kör látogatóit információs eszközök és kedvezmények révén szeretnénk bekapcsolni a környéken található környezet- és turistabarát szolgáltatók, vendéglátók, szállásadók, helyi termékek és rendezvények alkotta hálózatos rendszerbe.